Nevezetességek, látnivalók

A látnivalókban gazdag Losonczy teretfőként a 18. században, az osztrák hatalom által építtetett barokk épületek szegélyezik. A tér keleti oldalán található a római katolikus székesegyház (más néven dóm), amely 1736 és 1773 között épült alacsony tornyokkal, hogy a régi várrendszerben a háborúk és ostromok idején ne állja útját az ágyúgolyóknak. A tér közepén a Szentháromság-szobor magasodik. 1740-ben emelték, egy pusztító pestisjárvány után.

A Lloyd sor (mai nevén Piața Victoriei) két viszonylag hosszú sétányból áll, közöttük parkosított résszel. A nyugati sétány hajdanán a polgári családok korzója volt, elegáns éttermekkel és üzletekkel. Mindkét sétányt az osztrák-magyar kiegyezés után felhúzott impozáns bérházak és épülettömbök szegélyezték. Ilyen épület a Lloyd-palota, amely egy 1912-ben épült háromemeletes ház. 

A Millenniumi templomot a magyarok bejövetelének 1000. évfordulója alkalmából építették, Ybl Miklós tervei alapján. 

A Mária Terézia bástya a XVIII. század első felében épült Vauban típusú, csillag alakú osztrák erődítmény legnagyobb épen maradt része, amelyet 9,931 millió eurós költséggel újítottak fel 2010-ben. A felújítás nyomán a Terézia Bástya méltán pályázhat Temesvár, de talán az egész Bánsági régió legszebb műemléke címére, amelynek rendeltetése elsősorban kulturális rendezvények megtartása és kulturális jellegű vállalkozások működtetése.

A Jenő herceg tér Temesvár másik 18. században kialakított tere. A legnagyobb épület itt a tér egész északi oldalát elfoglaló régi városháza. 1731 és 1734 között épült a katolikus magisztrátus számára, mivel akkoriban csak katolikusok lakhattak a Belvárosban. Utólag reneszánsz homlokzatot kapott. A téren Nepomuki Szent Jánosnak emeltek barokk stílusú emlékművet 1756-ban.

A sörgyárat 1718-ban alapították, ezzel az ország első ilyen gyára lett. A 19-20. században folyamatosan bővítették.

Temesvár egyetlen középkori részleteket tartalmazó építménye. A 14. század elején Károly Róbert emeltette, majd 1441 és ’56 között Hunyadi János, Temesvár főispánja alakíttatta át. A mai épület jelentős része azonban már a szabadságharc után épült. A kastélyban jelenleg a Bánáti Múzeum székhelye van.

Egyes elméletek szerint a Rózsaparkot a város gazdag hölgytagjainak köszönhetjük, akik saját pénzükből igen sokat áldoztak a különbnél különb külföldi rózsafajok megvásárlására. 1891-ben Univerzális kiállítást szerveztek itt, amelyre eljött Ferenc József császár is. 10 fapavilont állítottak fel, a kiállítás kertjében pedig Wilhelm Mühle, több mint 300 rózsafajtát mutatott be. Mühlének 17 fóliasátras virágkertészete volt, rózsáit pedig már külföldön is ismerték.1942-ben a parkot Mária királynő Rozárium-nak nevezték, de az idők folyamán többször is átkeresztelték. A második világháború alatt a rozárium tönkrement. 1953-1965 között ültették be újra a területet rózsákkal. Akkoriban a hazai és külföldről behozott rózsafajok száma elérte az 1200-at. Ma az egy hektárnyi területen alig 600 faj él. A parkot 2012-ben megújították,  főbejáratánál a létesítő két nagynevű virágkertész, az apa, Mühle Vilmos (1845–1908) és fia, Mühle Árpád (1870–1930) mellszobrai állnak, ezeken magyar felirat nem olvasható.