A helyi magyar intézmények minőségéről beszéltek a Temesvári Magyar Napok megnyitójának szónokai

A temesvári magyar intézmények minőségéről beszéltek szeptember 23-án, csütörtök este a Temesvári magyar napok nyitógálájának szónokai.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára köszöntőjében elmondta: a magyar bölcsőde, óvoda, építésekor, a magyar iskola, vagy templom támogatásakor arra kell törekedni, ne csak külsőre legyenek szépek az intézmények, hanem a színvonaluk is minőségi legyen. Az államtitkár felidézte: a Bánság fővárosa ezer szállal kötődik a magyar kultúrához, történelemhez. A térség történelmét is alakító temesvári események közül Dózsa György felkelésének a temesvári leverését, és a romániai kommunista diktatúrát megdöntő 1989-es forradalmat említette. \"Ha nem lett volna Tőkés László, ha nem lettek volna azok a kitartó, szívós és büszke temesváriak, magyarok, románok és németek, akik összefogva kiálltak Tőkés László mellett, a szabadság gondolata mellett, talán nem beszélhetnénk ma demokratikus Romániáról, és demokratikus Közép-Európáról. Ezt mind-mind Temesvár adta nekünk\" - jelentette ki. A magyarországi német közösség egyik bázisának számító Bonyhád egykori polgármestereként levont következtetését is megemlítette. Eszerint a kisebbségi közösségek pozitív megkülönböztetést érdemelnek a kormányzat és az önkormányzatok részéről, hogy érezzék: otthon vannak és fontosak.

Dominic Fritz, Temesvár Németországból származó polgármestere azt hangoztatta: a helyi magyarság színvonalas intézményeket működtet, hiszen a Bartók Béla Gimnázium a város egyik legjobb iskolája, és a Temesvári Magyar Színház a más nyelvű nézőket is vonzza. \"Ez azt jelenti, hogy a temesvári magyar közösség az identitásmegőrzésen, a hagyományápoláson túl hozzá tud adni valamit a város értékeihez. Arra biztatom önöket, hogy ezzel a nagylelkűséggel haladjanak tovább, ne zárkózzanak be a saját buborékjukba. Osszák meg a kultúrájukat az egész várossal\" - jelentette ki a polgármester.

Dominic Fritz amiatt is gratulált a magyar napok szervezőinek, hogy az egyik legjobb pályázattal nyerték el a város támogatását a rendezvénysorozathoz. Megjegyezte: a magyar napok programkínálata is azt jelzi, hogy a magyar közösség nem egy szép emlék a város történetében, hanem Temesvár szövetének a szerves része. Alin Nica, a Temes Megyei Tanács elnöke a Bánság értékének tekintette a multikulturalitását, és kijelentette: ezt kell bemutatni 2023-ban is, amikor Temesvár Veszprémmel együtt lesz Európa kulturális fővárosa. Tamás Péter, Magyarország tiszteletbeli konzulja, a magyar napok főszervezője köszöntőjében elmondta: a fokozódó járványveszély, a változó szabályozások rendkívüli módon próbára tették a szervezőket. A járványügyi rendelkezések csütörtöki módosítása lehetővé teszi azonban, hogy a hétvégi esti koncerteket is az eredetileg tervezett időpontban tartsák meg.   

Fotó: Krónika

Magyar film vitte el a fődíjat a temesvári nemzetközi filmfesztiválon

A legjobb film díját nyerte el a Temesvári Közép-európai Filmfesztiválon Lőrincz Nándor és Nagy Bálint első mozifilmje, a Legjobb tudomásom szerint – közölte a Nemzeti Filmintézet (NFI).

A Legjobb tudomásom szerint egy párkapcsolati dráma, amely Hámori Gabriella és Bodolai Balázs főszereplésével készült az NFI pályakezdő alkotókat támogató Inkubátor Programjában. Mint felidézték, a film világpremierjét Észak-Európa egyetlen A-kategóriás nemzetközi filmfesztiválján, a Tallinn Black Nights-on tartották, azóta számos filmfesztivál hívta meg programjába, köztük a nagy presztízsű sanghaji seregszemle is.

A Legjobb tudomásom szerint főszereplője egy fiatal házaspár. A feleséget egy éjszaka nemi erőszak éri, ám az ellentmondásos tanúvallomások miatt és bizonyítékok híján a rendőrség nem tud igazságot tenni az ügyben. A férj először felesége mellé áll, támogatja, személyesen próbál meg utánajárni, hogy pontosan mi is történt azon az éjszakán, a későbbiekben azonban az eset feldolgozása próbára teszi kapcsolatukat. A pár különösen nehéz helyzetbe kerül, mert épp egy örökbefogadás finisében történik mindez, és a történtek befolyásolják a döntés kimenetelét – ismerteti a film cselekményét az NFI közleménye.

Lőrincz Nándor forgatókönyvíróként, Nagy Bálint operatőrként végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Több fesztiválnyertes rövidfilm és sikeres videoklip után első közös mozifilmjüket 2019-ben forgatták Mécs Mónika és Pataki Ági producerek vezetésével, az M&M Film és a Partnersfilm koprodukciójában, román részvétellel.

A Legjobb tudomásom szerint forgatókönyvét Lőrincz Nándor jegyzi, az operatőr Nagy Bálint, a zeneszerző Fodor Attila, a vágó Gothár Márton volt.

Magyar óvodát avattak

A magyar állam támogatásával felépített temesvári óvoda avatóját tartották június 16-án, szerdán.  A temesvári oktatási intézmény öt óvodai csoportnak, mintegy 110 gyermeknek tud kiemelkedő színvonalú elhelyezési és oktatási lehetőséget biztosítani. A magyar állam 228 millió forintos támogatásával egy romos, használaton kívüli épület helyére építettek egy kétszintes multifunkcionális óvodaépületet, és újították fel az épület hátsó udvarában lévő napköziotthont. A megépített és a felújított ingatlan összterülete 776 négyzetméter. 

Az építkezést a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége  (RMPSZ) bonyolította le.  Grezsa István, a kárpát-medencei óvodafejlesztési programért is  felelős miniszteri biztos az avatóünnepségek után az MTI-nek  elmondta: minden kutatás azt mutatja, hogy a nagyvárosi szórvány  élethelyzet hajlamosít leginkább az asszimilációra, és hogy a vegyes  házasságban élő szülők gyermekeinél a többségi nemzethez tartozó fél  felé mozdulnak el az identitások. Úgy vélte, a most felavatott intézmény a vegyes házasságban született gyermek számára is esélyt ad a magyar nyelv és kultúra megélésére.  A miniszteri biztos örömének adott hangot amiatt, hogy az Erdélyre, Bánságra és Partiumra is kiterjedő magyar program után a román kormány is bölcsődeépítési programot hirdetett. Valószínűnek tartotta, hogy a román programot a befejezéséhez közeledő magyar program ihlette.  \"Egymásra vagyunk utalva itt, a Kárpát-medencében. A nemzetpusztító kihívások, a posztkeresztény világ erőltetése ellen csak összefogva tudunk hatékonyan ellenállni. Ezek az intézmények az Isten, haza és család jelszóval kifejezhető értékrendet jeleníthetik meg\" - jelentette ki a miniszteri biztos.  Grezsa István az MTI kérdésére elismerte: a nagyvárosokban a forgalmi nehézségek is befolyásolják az óvodaválasztást, és a magyar óvoda távolisága is eltántoríthatja a szülőket az anyanyelvi intézmény választásától. Hozzátette azonban, hogy Temesváron három óvoda is haszonélvezője volt a kárpát-medencei Óvodafejlesztési programnak. Már átadtak egy római katolikus óvodát, és egy református óvoda építése is folyamatban van. Így jobban le tudják fedni a nagy kiterjedésű város negyedeit. 

Saját online áruházat nyitott a Kárpátia Borház

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

\"\"

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

 

A homlokzat felújítása után a város egyik legszebb épülete lehet a méhkaptáros ház

Felújítás alatt áll a város egyik legszebb szecessziós stílusú épülete, a Losonczy tér sarkán. Az egykori Leszámítoló Bank épületét 1908-ban emelték Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti építészek tervei alapján. A színes Zsolnay-majolikadíszekkel ékesített épület földszintjén kapott helyet a Magyar Leszámítoló Bank, amely­nek Weisz Ferenc – a költő Ady Endrébe (1877-1919) beleszerelmesedett Kossák Aranka férje – volt az igazgatója. Az emeleti bérlakások jelenleg magántulajdonban vannak, a földszinti bank-helyiségekben a Nemzeti Liberális Párt helyi székháza működik.

 „A sarokteleknek megfelelően két utcai homlokzattal rendelkező, háromszintes, többször megtört nyeregtetős, cseréppel fedett ház sarka lekerekített, fölötte színes tetőcserepekkel fedett toronysisakkal. Az emeleti ablakok körül jellegzetes, szecessziós díszítéseket, kereteket találunk: hullámzó vakolatrétegeket, melyeket további, színes kerámia elemekkel gazdagítottak. A keleti homlokzat közepén, az első emeleti szintről konzolosan előreugró falsáv tetején szintén színes kerámiából kialakított mezőben, népies jellegű növényi ornamentikától övezett méhkaptár látható – jelezve, hogy az épület eredeti, banki funkcióját. A földszinti, nagy felületű ablakokon, ajtókon megőrződtek az eredeti, kovácsoltvas rácsok is. Maga a bank eredetileg az épület földszintjén kapott helyet, míg a fölsőbb részeken bérlakásokat alakítottak ki.” (forrás: muemlekem.hu, Bede Béla: Magyar szecessziós építészet című munkája felhasználásával)

A felújítás alatt álló bank épületéről ITT nézegethetnek képeket.

 

Film készült Székely Lászlóról, a Temesvár arculatát meghatározó építészről

25 perces, online, román felirattal nézhető dokumentumfilm készült a Temesvári Magyar Nőszövetség megrendelésére Székely Lászlóról, a bánsági város első, XX. század eleji főépítészéről. A magyar szecesszió mesteréhez Temesváron számos meghatározó középület, lakóház és templom építése köthető. 26 évesen kérték fel a város főépítészi pozíciójára, amelyet két évtizedig töltött be. Miután 1922-ben nyugdíjba vonult, csupán magánszemélyek részére tervezett, és 1934-ben, mindössze 56 évesen hunyt el. Gazdag életművét a Székely László, a városépítő című, románul feliratozott dokumentumfilm mutatja be, amelyet január 23-án, Székely László halálának évfordulóján tettek közzé.

Székely László műépítész Székely Mihály okleveles építőmester, építkezési vállalkozó és Mados Zsuzsanna gyermekeként született Nagyszalontán, 1877. augusztus 3-án. Középiskolai tanulmányainak első négy osztályát szülővárosa református algimnáziumában végezte, Iglón járt az ötödikbe, a gimnázium utolsó három osztályát pedig Máramarosszigeten, a Református Kollégiumban abszolválta.  A budapesti Királyi József Műegyetem építészeti karára iratkozott be, ahol Pecz Samu, Czigler Győző, Hauszmann Alajos és Schulek Frigyes növendéke volt. Diplomáját 1900-ban szerezte meg, és az év július 1-jétől már Czigler Győző budapesti tervezőirodájában munkatársként dolgozott, egészen 1903 márciusáig. A temesvári polgármesteri hivatal műszaki osztályának műépítésze lett 1903. április 1-jétől, sőt magántervező-irodát is nyitott a városban. Középületek, bérházak, magánvillák, iparcsarnokok egész sorát tervezte a XX. század első évtizedeiben, évszázadokra meghatározva a Bega-parti város architekturális és urbanisztikai arculatát.  Fő műve a temesvári piarista főgimnázium, rendház és templom épületegyüttese. Tervei alapján épült fel a közvágóhíd, a vízerőmű, a harisnyagyár, a tűzoltólaktanya, a kereskedelmi iskola, a polgári menházalap bérháza, a Hungária fürdő, a gyárvárosi görögkeleti templom, az erzsébetvárosi, a gyárvárosi, a józsefvárosi és a rezsőföldi elemi iskola, a józsefvárosi óvoda, a hitelbank, a csendőrlaktanya, a főtéri bérpalota-sor.

A kiváló építész szellemi hagyatékának ápolását a Temesvári Magyar Nőszövetség vállalta fel, sok évvel ezelőtt.
2000-ben egy vándor épületfotó-kiállítást hozott létre, melyet azóta többször bemutatott Temesváron, valamint a térség nagyobb városaiban, kétszer Budapesten is. (Ez a tárlati anyag ma a Várbástya Egyesület által működtetett Küttel Klub falait díszíti.)

2002-ben megjelentette Szekernyés János temesvári művészeti író, helytörténész Székely László című, színes épületfotókat tartalmazó albumát, melyet magyar, román, angol szövegű tanulmány vezet be. Ez alkalommal Székely László, a Temesvári Magyar Nőszövetség kezdeményezésére, megkapta a Temesvár Díszpolgára címet, post mortem.

Ugyancsak 2002-ben emléktáblát állíttatott a Székely László fő művének tekintett Piarista Kegyesrendi Főgimnázium (ma Gerhardinum Római Katolikus Líceum) főbejáratánál, majd 2005-ben köztéri mellszobrot a temesvári Carmen Sylva parkban.

Jelen dokumentumfilm bemutatását a Temesvári Magyar Nőszövetség a 2021-re tervezett Temesvár Európa Kulturális Fővárosa programba szándékozott beilleszteni. Nevezett projekt elhalasztása mit sem változtat a filmkészítők célján: minél szélesebb körben megismertetni annak a művésznek az életét és alkotói zsenijét, aki megtervezte, kialakította a polgári nagyváros, Temesvár mai szerkezetét, napjainkban is ismert urbanisztikai és építészeti arculatát.

A filmet készítették:
Szöveg: Szekernyés János
Narrátor: Borbély Bartis Emília
Román fordítás: Sütő Udvari Magda
Légi felvételek: Daniel Vatca, Lucian Ciorba (Business Plus Timișoara)
Operatőr, vágó, szerkesztő: Keresztes Péter
Rendező, projektmenedzser: Szász Enikő

Támogatók:
Nemzeti Kulturális Alap Építőművészet Kollégiuma
Communitas Alapítvány

A temesvári forradalomra emlékeztek a 31. évfordulón

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja (Platform of European Memory and Conscience, PEMC) szervezésében tartottak az idén megemlékezést – a pandémiás körülményekhez és korlátozásokhoz igazítva jórészt a virtuális térben – a temesvári antikommunista népfölkelés és rendszerváltó forradalom kitörésének eredeti helyszínén, a Mária téri református templomban december 15-én.

A rendezvény a templomban áhítattal kezdődött: Demeter Sándor parókus lelkész Jób könyvének 34. részét idézve mondott rövid, az adventi ünnepkörhöz illő és az alkalomhoz kapcsolódó prédikációt.  

Tőkés László volt temesvári lelkipásztor, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előző püspöke, az EMNT elnöke nyitóbeszédében úgy értékelte, hogy a romániai magyar közösség és egyházainak elnyomatása alapos indítéka volt a nacionálkommunista Ceaușescu-rezsim elleni lázadásnak. Felidézte: 1989-ben a hatalom megpróbálta egymásnak ugrasztani a többségi románokat és a kisebbségi magyarokat, ők azonban nem engedtek a nacionalista diverziónak, és példás módon összefogtak közös ellenségükkel, az ateista, nacionálkommunista diktatúrával szemben. Úgy vélte: Temesvár mintegy tíz etnikai és ugyanannyi egyházi közösség vallási-politikai szolidaritásának köszönhetően válhatott december 20-án Románia első szabad városává. „Ezt nevezzük Temesvár szellemének, mely a román–magyar történelmi megbékélés ígéretét és esélyét hordozta magában” – mondotta, majd hozzátette: az 1990 márciusában született antikommunista Temesvári kiáltvány 4. pontja is a románok és más nemzeti közösségek közötti kölcsönös tisztelet és tolerancia mellett tett hitet. Ám a temesvári csodának hamar vége szakadt. A visszarendeződés erői által szervezett magyarellenes marosvásárhelyi pogromkísérlet már 1990 márciusában megrontotta a román–magyar kapcsolatokat, és „azóta is az államnacionalizmus szintjén mozgó magyarellenesség jellemzi Románia kisebbségpolitikáját”.

Tőkés László ezen politika példáiként említette, hogy Beke István és Szőcs Zoltán személyében jelenleg is magyar politikai foglyok ülnek börtönben Romániában, diszkriminatív jogi és adminisztratív eljárások sújtják a magyar nyelv- és szimbólumhasználatot, a kommunizmus idején elkobzott egyházi és magyar közösségi tulajdonok visszaszolgáltatása harminc év alatt sem történt meg, az úzvölgyi magyar katonatemetőt román ultranacionalisták gyalázták meg és bitorolják, Klaus Iohannis államelnök és más román vezető politikusok pedig nyilvános módon uszítanak a magyar közösség ellen. Azt is a bizonyítékok közé sorolta, hogy harminc éve várat magára az 1990-es marosvásárhelyi „fekete március” alapos kivizsgálása és a tettesek felelősségre vonása.

Az EMNT elnöke aggasztónak találta, hogy a december elején tartott romániai választásokon a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) is bejutott a román törvényhozásba, és az alakulat képviselői között olyan magas rangú nyugalmazott katonatisztek is szerepelnek, akik 1989 decemberében fegyverrel védték a diktatúrát. Reményét fejezte ki, hogy a magyarok politikai képviseletével közös kormányzásra készülő Nemzeti Liberális Párt és annak volt elnöke, Iohannis államfő felhagynak eddigi magyarellenes politikájukkal, és kellő módon elhatárolódnak a magyargyűlölő AUR-tól. Végül azt kívánta, hogy a temesvári népfelkelés mostani évfordulója is a román–magyar dialógust és megbékélést szolgálja.

A következőben Florian Mihalcea, a Temesvár Társaság (Societatea Timișoara) elnöke szólalt fel online, aki nemcsak az 1989–90-es csodálatos össznépi együttérzés és együttműködés korai megszakadását idézte fel ok-okozati összefüggésekben, hanem szólt a román–magyar együttélés problémáiról is, különös tekintettel a politikai szereplők által keltett feszültségekről. Nyomatékkal szögezte le, hogy mindmáig elmaradt a diktatúra idején, valamint a forradalom közben történt törvénytelenségek teljes, alapos, átfogó feltárása, számonkérése és megtorlása, vagyis a tényleges igazságszolgáltatás. Az általa elnökölt társaság emlékezetes kiáltványának 8. pontja kiváltotta riadalom és ellenkezés már három évtizeddel ezelőtt demonstrálta, hogy a bukottnak hitt rezsim kiváltságosai nem fognak egykönnyen lemondani az évtizedek alatt felhalmozott zsákmányról…

Az európai antikommunista forradalmak emlékezete címmel Lukasz Kaminski lengyel történész, a PEMC elnöke szólt a platform törekvéseiről és munkájáról. A prágai székhelyű intézmény európai szinten igyekszik koordinálni a totalitárius múlt feltárásával foglalkozó nemzeti intézmények tevékenységét, ami azért sem könnyű feladat, mert a nyugati és keleti hozzáállás ehhez a problematikához még az Európai Unióban is eltérő.

A Kisebbségek elnyomása a diktatúrában munkacímet kapott panelben Szilágyi Zsolt – aki maga is a PEMC egyik vezetőségi tagja – kérte fel szólásra Bakk Miklós egyetemi tanárt, aki Kolozsvárról bejelentkezve előbb a totalitarizmus „fiziológiájáról” szólt rövid történeti áttekintésben, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy Romániában a kommunista diktatúra kiépítése egyben egy bürokratikus államnemzet építését jelentette, amely társadalmi és nemzeti alapon is szembement az erdélyi magyarság érdekeivel. Ennek megfelelően a kommunizmussal szembeni magyar ellenállás is kettős volt. Szerinte 31 évvel ezelőtt Temesváron a kommunizmus elleni harc találkozott az erdélyi magyarság fennmaradásért folytatott küzdelmével.

A továbbiakban Marius Oprea történész, a Doina Cornea Alapítvány kutatója Bukarestből hozzászólva adatokkal cáfolta azt a tévhitet, hogy a kommunisták hatalomra kerülésekor pártjuk és erőszakszervezeteik emberállományában túltengtek a nemzeti kisebbségekhez tartozók. A ellenben tény, hogy a diktatúra évtizedeiben a magyarokat jóval nagyobb arányban figyelte meg a kommunista politikai rendőrség, a Securitate, és az esetek többségében teljesen alaptalanul irredentának minősítette őket. Oprea az általa publikált, 1988-as marosvásárhelyi pártdokumentumra is kitért, amely feladatul szabta, hogy az iparosítás jelszava alatt román családokat kell betelepíteni, és ötven százalék fölé kell emelni a románok arányát a székely fővárosban. Szerinte az a tény, hogy a túlhajszolt nacionalizmus ellenére 31 éve sok román sietett Tőkés László segítségére, védelmére, azt jelzi, hogy mindig van lehetőség a megértésre, a változásra.

Toomas Hiio Észtországból jelentkezett be, megpróbálva keresztmetszetét adni a szovjet idők nemzetiségpolitikájának, amelyet az észt nép éppen úgy megszenvedett, mint a kommunista láger összes többi népe. Megszállás, szétszóratás, beolvasztás, elnemzetietlenítés – súlyos örökséget hordoz a jelen is a balti országban, amelyet az uniós tagságnak sem sikerült feledtetnie, megváltania teljesen.

A könyvbemutatók rendjén előbb Florian Mihalcea ajánlotta mindenki szíves figyelmébe az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja „olvasókönyvét”, amelynek magyar nyelvű változata a temesvári népfölkelés 30. évfordulóra jelent meg, tavaly ilyenkor mutatták be. A román nyelvű reprezentatív kiadvány Sǎ nu uitǎm címmel látott napvilágot, és főként az ifjabb generációk számára nyújt betekintést az európai totalitarizmusok történetébe.

A másik könyv, amely az évforduló előestjén került ki a nyomdából Kiútkeresés a hazugság világából címmel, gyakorlatilag egy dokumentumkötet. Tartalmazza Tőkés László Beszámoló az országos helyzetéről című dolgozatát, amit a volt dési lelkész 1986-ban fejezett be, az ehhez fűzött Ajánlásokat, ugyanazon évből, valamint az ezek létrejöttét, sorsát és jelentőségét taglaló, Zalatnay István teológiai doktor által jegyzett előszót. A kötet izgalmas, érdekfeszítő összegzése annak, hogy miként működött a diktatúra a református egyházban. A budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora, azaz az előszó írója szolgálati helyéről bejelentkezve mondott méltató szavakat a kiadványról, amely sokatmondó lenyomata az akkori viszonyoknak. A Tőkés László által írt korabeli összegzés is igazolja, hogy 1989-re nagyon is megérett a helyzet az egyházban is a forradalmi változásra. Az akkor már temesvári lelkészként szolgáló szerzőt és helytállását is méltatta a kötet jegyzetapparátusát összeállító Hermán M. János teológiai professzor, egyháztörténész, aki a hollandiai Zwolléból kapcsolódott be a tegnapi megemlékezésbe, több adalékkal is szolgálva a most megjelent kötetben taglalt egykori állapotokról.

A magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, az erdélyi magyarok régi támogatója, Németh Zsolt az online konferencia végén fejtette ki véleményét a nemzeti kisebbségek és a diktatúrák összefüggéseiről. Arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Nemzetek Szövetsége és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet keretében demokráciák és diktatúrák közösen alkották meg a nemzetközi jogot, és a demokráciáknak többet kell adniuk, mint amennyit a közös norma rögzít. Úgy vélte: a demokráciáknak annyi jogot kell adniuk, amennyit a nemzeti közösségek kiharcolnak maguknak. Szerinte ez a helyzetfelismerés jelöli ki az elkövetkező időszakra a feladatokat. Tudnivaló, hogy a kisebbségiek általában a diktatúrák halmozottan hátrányos helyzetű polgárai, és ez a kérdés aktuálisan a Kína területén élő ujgur és tibeti kisebbség vonatkozásában éleződik ki. Arra figyelmeztetett ugyanakkor, hogy „a világ legnagyobb proletárdiktatúrájában” is autonóm területeken élnek a nemzeti kisebbségek. Mint amilyen például a Maros Magyar Autonóm Tartomány volt az 1950–60-as években Romániában. „Utóbbi ellentmondásos volt, de mégis, a meglétét mai napig hiányolják az erdélyi magyarok” – jelentette ki a fideszes országgyűlési képviselő. Szerinte a nyugati demokráciáknak figyelniük kell arra, hogy az autoriter rendszerekben beinduló demokratizálódási folyamatok során nem föltétlenül kell megszüntetni az egyes nemzeti közösségek számára létrehozott területi autonómiákat. Végül jókívánságait tolmácsolta a közelgő ünnepekre is tekintettel a megemlékezés részvevőinek és családjaiknak, népeiknek.      Tőkés László püspök zárszavában a köszönet hangján méltatta azokat, akik idén is vele tartottak és emlékeztek, személyesen és virtuálisan, külön kiemelve a temesvári gyülekezetet, a mindig helytálló presbitériumot és nagycsaládos lelkipásztorukat, valamint a város egész népét. Áldott ünnepeket kívánt minden felekezet minden jó szándékú tagjának, párbeszédet, türelmet és megbékélést szorgalmazva.

A temesvári népfölkelés és forradalom áldozatai és hősei előtt fejet hajtva helyezte el végül a maroknyi jelenlévő a tisztelet és emlékezés koszorúit a református palota falán található két (magyar és német, illetve román és szerb nyelvű) emléktábláknál, elmondva közösen a Miatyánkot. A történtek újranézhetők az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Facebook-oldalán.

Csak 2023-ban lesz Európa Kulturális Fővárosa Temesvár

A koronavírus-járvány mellett a helyi hatóságok felkészületlensége is közrejátszott abban, hogy a tervezett 2021-hez képest két évvel később, 2023-ban lesz Európa Kulturális Fővárosa Temesvár. A halasztást az Európai Parlament kulturális bizottsága is megszavazta, számolt be a Szabad Európa Rádió román kiadása.

Vlad Botoș európai parlamenti képviselő – aki a Renew Europe raportőreként követte a temesvári kulturális projektet – elmondta, hogy a temesvári kulturális élet képviselőivel folytatott beszélgetésekből már a tavasszal egyértelművé vált, hogy a bánsági város képtelen megszervezni időre egy ilyen nagyságú és fontosságú projektet. A Mentsétek meg Romániát (USR) EP-képviselője ezt a következtetést vonta le a Dominic Fritz újdonsült polgármesterrel folytatott beszélgetésből is.

Az EP-képviselő szerint végül a bizottság megszavazta a halasztást, így Temesvár 2023-ban, a magyarországi Veszprémmel és a görögországi Elefsina városával együtt lesz Európa Kulturális Fővárosa.

Az illetékes zsűri 2016 szeptemberében döntött arról, hogy Romániából Temesvár lesz 2021-ben Európa egyik kulturális fővárosa. A jelentős hírveréssel együtt járó címre 14 romániai város pályázott. Közülük választották ki a négy döntőst, Temesvárt, Kolozsvárt, Nagybányát és Bukarestet. Az előválogatáson Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Gyulafehérvár, Arad, Bákó, Brassó, Brăila, Craiova, Jászvásár és Suceava esett ki. Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád akkor úgy vélekedett, hogy a háromszéki megyeszékhely volt a megmérettetés legnagyobb vesztese. A székelyföldi város pályázatával az egész régióra rá akarta irányítani a figyelmet, de az elöljáró szerint az elbíráló bizottság kételkedett abban, hogy lenne kapacitása egy ilyen méretű rendezvény megszervezésére – írja a Krónika online.

Kép: Girbovean Adrian / facebook.com/tourismofficetimisoara

Csak 2023-ban lesz Európa Kulturális Fővárosa Temesvár

A koronavírus-járvány mellett a helyi hatóságok felkészületlensége is közrejátszott abban, hogy a tervezett 2021-hez képest két évvel később, 2023-ban lesz Európa Kulturális Fővárosa Temesvár. A halasztást az Európai Parlament kulturális bizottsága is megszavazta, számolt be a Szabad Európa Rádió román kiadása.

Vlad Botoș európai parlamenti képviselő – aki a Renew Europe raportőreként követte a temesvári kulturális projektet – elmondta, hogy a temesvári kulturális élet képviselőivel folytatott beszélgetésekből már a tavasszal egyértelművé vált, hogy a bánsági város képtelen megszervezni időre egy ilyen nagyságú és fontosságú projektet. A Mentsétek meg Romániát (USR) EP-képviselője ezt a következtetést vonta le a Dominic Fritz újdonsült polgármesterrel folytatott beszélgetésből is.

Az EP-képviselő szerint végül a bizottság megszavazta a halasztást, így Temesvár 2023-ban, a magyarországi Veszprémmel és a görögországi Elefsina városával együtt lesz Európa Kulturális Fővárosa.

Az illetékes zsűri 2016 szeptemberében döntött arról, hogy Romániából Temesvár lesz 2021-ben Európa egyik kulturális fővárosa. A jelentős hírveréssel együtt járó címre 14 romániai város pályázott. Közülük választották ki a négy döntőst, Temesvárt, Kolozsvárt, Nagybányát és Bukarestet. Az előválogatáson Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Gyulafehérvár, Arad, Bákó, Brassó, Brăila, Craiova, Jászvásár és Suceava esett ki. Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád akkor úgy vélekedett, hogy a háromszéki megyeszékhely volt a megmérettetés legnagyobb vesztese. A székelyföldi város pályázatával az egész régióra rá akarta irányítani a figyelmet, de az elöljáró szerint az elbíráló bizottság kételkedett abban, hogy lenne kapacitása egy ilyen méretű rendezvény megszervezésére – írja a Krónika online.

Kép: Girbovean Adrian / facebook.com/tourismofficetimisoara

Az összedőlés fenyegeti az Első Temesvári Takarékpénztár egykori székházát

Lassan, de biztosan magától összedől Temesvár legrégebbi pénzintézete, az Első Temesvári Takarékpénztár egykori Szent György téri székháza. Néhány nappal ezelőtt beszakadt egy harmadik emeleti lakás mennyezete, a lezuhanó gerendák kitörték a szoba ablakait és a fal egy részét, ami a térre zuhant. Baleset csak azért nem történt, mert éppen senki sem tartózkodott az egykori Takarékpénztár épülete előtt - írja a Nyugati Jelen.

„A Monarchia magyarországi területén Temesvárt Budapest után határozottan a vezető szerep illette meg, ez a város bonyolította le vidéki városaink  közül a legnagyobb kereskedelmi forgalmat. Ez már oly időben érlelte meg Temesvárott egy pénzintézet alapításának szükségességét, amikor más városok hasonló tervek megvalósítására még nem gondolhattak.

Az első temesvári takarékpénztár eszméje 1845-ből származik; maga a pénzintézet azonban, a Temesvári Takarékpénztár Egyesület, később az Első Temesvári Takarékpénztár csak egy évvel később alakult. Ezt követően a takarékpénztári egyesület 21 éven át egyetlen pénzintézete volt a városnak” – írja az egykor.hu internetes oldal, amely Magyarország természetes és épített örökségének a gyűjtőhelye. A Takarékpénztár Egyesület székháza, a város első banképülete 1847–1855 között épült és a XX. század elején, Székely László tervei alapján újították fel.

A most leköszönő városvezetés 300%-os ingatlanadó kivetésével próbálta rávenni a régi banképület tulajdonosait a felújításra, mindmáig eredménytelenül.

Fotó: Nyugati Jelen